Ahogyan a reklámokból jól ismerjük a szlogent: „a vízkő alattomos ellenség lehet.” Ahol ugyanis nem gondoskodunk a rendszeres takarításról, ott megtelepszik, s csak fáradtságos módon lehet eltávolítani a fürdőszoba vagy a vécé hívatlan látogatóját.

Látható és láthatatlan ellenségek

Sokan a vízkövet elsősorban esztétikai problémának gondolják, amely a berendezési tárgyakon megtelepedve csúfítja el az adott helyiség megjelenését. A szabad szemmel is látható vízkő ugyanakkor nem csak egyes használati tárgyaink felületén jelenhet meg, hanem a lefolyócsőben is komoly problémákat okozhat. Bár rendszerint ezt kevésbé szoktuk észrevenni, ám az itt megtelepedő vízkő egy idő után duguláshoz fog vezetni. A duguláselhárítás szempontjából különösen a mosdó és a vécé lehet a vízkő által veszélyeztetett, ám háztartásokon kívül – például az irodákban található pissoiroknál – is szembesülhetünk ezzel a problémával.

Veszélyes kristályok

A vízkő alapvetően a különféle ásványi anyagok miatt keletkezik, amelyek oldott állapotban találhatók meg a csapvízben. Az elsősorban magnézium és kalcium-karbonátokat tartalmazó anyag a lefolyó belső falára fog rakódni. Mivel a vízkő jelentősen rontja a cső áteresztő képességét, így egy idő után elkerülhetetlen lesz a keletkezett dugulás elhárítása.

Habár a néhány milliméteres nagyságú vízkövek kezdetben nem fogják zavarni a vécé vagy a mosdó zavartalan működését, az idő múlásával azonban egyre több ilyen ásványi anyag tapad meg a lefolyócső belső falán. Amennyiben a rétegesen lerakodó vízkövek az 50-70 milliméteres nagyságot is elérik, akkor már a toalettben használt papír sem fog tudni rendesen távozni a csatornába, amely elkerülhetetlenné fogja tenni a keletkezett dugulás elhárítását.

Még rosszabb a helyzet az évtizedek óta használt vécéknél, ahol a lefolyócsövekben a vízkő darabok a több centiméteres nagyságot is elérhetik. Mivel ilyenkor már a gyakori duguláselhárítás sem szokott segíteni, így valódi megoldást csak a szerkezet egyes részeinek cseréje fog jelenteni.

Lágy és kemény vizek

A vizek keménysége alapvetően meghatározza, hogy az adott háztartásban mennyire komolyan kell vennünk a vízkövesedés problémáját. Hazánkban a víz keménysége igen változatos képet mutat. Bár a vízkeménységi térképek alapján a keleti országrész jelentős részében lágyabbak a vizek, addig egyes Nyugat-magyarországi megyéknek (pl. Fejér, Veszprém, Baranya) komolyan szembe kell néznie ezzel a problémával. Ebből a szempontból azonban legrosszabb a helyzet a fővárosban és az agglomerációs területeken, ahol szinte mindenhol „nagyon kemény” besorolású vizeket találhatunk. Akik tehát ilyen területeken élnek, azoknak a dugulás elhárítás megelőzése érdekében célszerű gondoskodniuk a vízkő 2-3 havonta való eltávolításáról.

Természetes vízkőoldók

Sokszor az üzletek igen széles kínálatát látva csak kapkodjuk fejünket, hogy melyik szert használjuk a vízkőoldásra, illetve a duguláselhárítás elkerülésére. Mivel ezek a vegyszerek súlyosan szennyezhetik a környezetet, valamint nem megfelelő alkalmazásuk esetén az egészségünkre is károsak lehetnek, ezért érdemesebb lehet először a természetes vízkőoldókkal próbálkoznunk.

Persze, itt sem lehet könnyű a választás, hiszen ahány háztartás, annyi házi szer létezik. Mivel a különféle „csodaszerek” csak egy-két évtizede kerültek az üzletek polcaira, így a legtöbb családban akad egy-egy vízkőoldó recept, amelyet akár generációkra visszamenőleg is használhattak.

Ahogyan azonban a dugulás elhárítására alkalmazott szerek esetében, úgy a vízkőoldóknál sem létezik „mindenható” szer. Sokan esküsznek például az ecetre, amelynek hatékonyságát még fokozhatjuk is, ha keverékként alkalmazzuk. Ehhez nem kell mást tennünk, mint ecetet és vizet 1:1 arányban összekevernünk, majd kevés sót adnunk az oldathoz. Néhányan azonban nem kedveljük az ősi szer igen átható szagát, így kellemesebb illatú vízkőoldóként a citrom ajánlható. A gyümölcs kicsavart levét a vízkőre öntve 10-15 percnyi állás után nedves szivaccsal tüntethetjük el a berendezési tárgyak felületén található vízkövet, a lefolyók esetében pedig meleg vizes átmosással végezhetjük be a takarítást.

Megpróbálkozhatunk ugyanakkor a kólával is, amely magas savtartalma alkalmas lehet a csőben található lerakódások felmarására. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a kóla az egyik legnagyobb cukortartalommal bíró üdítőital, amelytől a felület a tisztítás után ragacsossá válhat. Célszerűbb tehát a takarítás során a cukormentes változatot választanunk, illetve a kólával való tisztítás után a lefolyót még alaposabban átmosnunk, mint az egyéb házi szerekkel való tisztítás esetén.

Minden jog fenntartva, https://magyarendre.hu

Originally posted 2016-06-06 09:50:37.