Amikor háztartásban történt duguláshoz hívnak bennünket, akkor az egyik leggyakoribb probléma a mosogató eltömődése szokott lenni. Nem csoda, hiszen a mosogató nagy „forgalmat” bonyolít le otthonunkban. Bizony, sokszor megtörténik, hogy az ételmaradék egy része a mosogatóban landol, amelynek hosszú távon egyenes következménye: a szerkezet eldugulása! Háztartásunk esetében ezen csak úgy segíthetünk, hogyha ügyelünk rá, hogy az edényeket előzetesen leöblítsük. A poharak és a tányérok így a nagyobb részecskéktől mentesen kerülhetnek a mosogatóba.

Nagyüzemi konyhák esetében azonban, a forgalom nagysága miatt, más megoldást kell választanunk. Mégpedig a zsírfogót berendezést, vagy – ahogyan másképpen is szokták nevezni – a zsírfogó aknát.

Rendszerint, a lakásokban nem található akkora hely, amely megengedné a zsírfogó berendezés beépítését. Ellenben, az ipari konyhák esetében célszerű a szerkezet használata, melynek elsődleges indoka: a környezetünk védelme

Gondoljunk csak bele: ha egy átlagos méretű család csak mosogatással évente 150-250 liter szennyvizet „termel”, akkor milyen környezeti terhelést jelenthet mindez egy sokszoros forgalmat lebonyolító konyhában! Nem véletlen, hogy a zsírfogó berendezés használatát a vonatkozó jogszabály kötelezővé is teszi azon éttermi, illetve egyéb vendéglátó-ipari helyiség konyháiban, ahol magas olaj- és zsírtartalmú szennyvizek keletkeznek.

A zsírfogó berendezés működési elve egyszerű: a tartály az anyagok fajsúlya alapján szétválasztja a folyékony és a szilárd szennyeződéseket. Mivel a szilárd ételmaradék egy külön tartályba kerül, így nem kell, hogy a nagyobb részecskék keresztülhaladjanak a csatornarendszeren.

Egyszerű szerkezetről van szó, amely használatának több előnye is van. Egyrészről az ipari konyhákban megkímélhetjük magunkat az ételmaradékok okozta dugulástól, illetve az ezzel járó kellemetlen szaghatástól. Másrészről, mivel a szilárd anyagok a csatornahálózatot nem terhelik, így hosszú távon megakadályozhatjuk a csővezeték elzsírosodását, illetve eliszaposodását, valamint a csatorna falának idő előtti korrodálódását. Természetesen nem elhanyagolható a már említett szempont sem, miszerint a zsírok és az olajok megszűrésével környezetünket sem terheljük.

Maga a berendezés többféle anyagból is készülhet. Leggyakoribb a rozsdamentes acélból készült zsírfogó, de kedveltek a PVC-ből és a polipropilénből (PP) készült szerkezetek is. Nagyon fontos, hogy a tartály beépítését szakember végezze, mivel a szerkezet üzembiztos működéséhez alapozás, illetve betonozás szükséges. Nagyjából – a berendezés típusától és a munkadíjtól függően 50-150 ezer forinti összeg között számolhatunk.

A zsírelválasztó berendezés föld felett és föld alatt egyaránt építhető, bár leggyakoribb megoldás a mosogató alá beépített szerkezet.

Ahhoz, hogy a zsírfogó maradéktalanul el tudja látni feladatát, rendkívül fontos a berendezés rendszeres tisztítása. Ideális esetben és a konyha forgalmától havonta, de legalább negyedévenként végezzük el a zsírfogók takarítását. Maga a folyamat hasonlít az emésztőgödör szippantásához, a zsírelválasztó berendezést itt is erre a célra kifejlesztett szívó és mosó tartályos gépkocsival szokták elvégezni.

Ügyeljünk rá, hogy a zsírfogó aknák tisztítása során szigorú előírásokat kell betartanunk. A vonatkozó munkavédelmi és közegészségügyi előírások értelmében gondoskodnunk kell a zsír-iszap hulladékkeverék kitermeléséről, elszállításáról, valamint ártalmatlanításáról. Célszerű ezért az ehhez kapcsolódó feladatokat is szakemberre bíznunk, hiszen így komoly büntetést kerülhetünk el.

A jelenleg hatályos 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében, amely a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól rendelkezik, akár több százezer forintos csatornabírsággal is sújthatják üzletünket, hogyha nem szabályszerűen végezzük el a zsírelválasztó berendezés tisztítását.