A szennyvíz elvezetése mindig komoly fejtörést okozott az emberiségnek. Annak ellenére, hogy a csatornázást már az ókori civilizációk is ismerték, az általuk kialakított rendszerek még igen kezdetlegesek voltak.

A fejlődést a középkorban egy nagyobb hanyatlás követte, amikor a városi polgárok egyáltalán nem törődtek az alapvető higiéniás elvárások betartásával. Az éjjeli edények tartalmát vagy a várárokba, vagy rosszabb esetben az utcakőre öntötték. Ennek köszönhetően gyakoriak voltak az egész kontinensen végig söprő, pusztító járványok. Hiába voltak kisebb, helyi intézkedések, ezek nem hozták meg a várt eredményeket.

A modern csatornahálózat kiépítésének igényét a szennyvízben megtelepedő kórokozók és a rendszeres járványok közötti kapcsolat feltérképezése keltette életre. A 19. században egyre világosabbá vált, hogy a szennyvíz elvezetése nem csak a bűzt szünteti meg, de a közegészségügyi állapotokat is jelentősen javíthatja. Ráadásul az ipari forradalom miatt a városokba özönlő tömegek még sürgetőbbé tették a probléma megoldását. Bár a 20. században világszerte elkezdték kiépíteni a csatornahálózatot, még mindig vannak olyan területek, amelyek csatlakozásra várnak.

Napjaink csatornái, akárcsak több ezeréves elődjeik, a gravitációs erőhatást veszik alapul. A szennyvizet a megfelelő lejtést biztosító csöveken keresztül szállítják el a lakókörnyezetből. Ebből adódóan a tervezés egyik legfontosabb pillére az ideális lejtési szög meghatározása.

Ebben a bejegyzésben röviden ismertetjük ennek jelentőségét, illetve bemutatjuk azokat a károkat is, amelyeket a nem jól meghatározott értékek okozhatnak.

Milyen szabályok vonatkoznak a lejtési szögre?

A lejtési szög kialakításának előre meghatározott szabályai vannak, melyeket a Magyar Nemzeti Szabványok Jegyzéke tartalmaz. Az előírások 3 és 5 ezrelék közötti lejtési szöget engedélyeznek, így egy 10 méter hosszúságú szakasznál, ez 3-5 cm különbséget jelent. Ebben a jegyzékben a szakemberek pontos leírást kaphatnak a csövek ajánlott anyagáról, illetve az átmérő méretéről is.

Miért fontos a lejtési szög pontos beállítása?

A nem jól megadott lejtési szög dugulások kialakulását eredményezi. Túl nagy szög esetében a víz egyszerűen átzúdul a csatornán, de nem viszi magával a szennyeződéseket. Ezek később felgyűlnek és jelentős elzáródásokat okoznak a rendszerben.

A kis lejtési szög hasonló gondokat produkál, hiszen ideális sebesség nélkül a víz képtelen elszállítani a különféle anyagokat. A hibás lejtési szög tehát mindenképpen dugulást idéz elő a csatornában.

Hogyan lehet a dugulást megszüntetni?

A már kialakult dugulást csak szakember tudja hatékonyan eltávolítani. Ehhez a legjobb eszköz a womás csatornatisztító gép, ami akár 300 bar nyomással sodorja ki a szennyeződéseket a csövekből. A tisztítás mellett a dugulás helyének feltárásához is technikai eszközök szükségesek. A leggyakrabban alkalmazott módszer a kamerás felderítés.

A lejtési szög mellett milyen buktatók adódhatnak az építéskor?

A lejtési szög beállításán túl a csatorna kivitelezésekor számos tényezőt kell figyelembe venni. Ezek közül a legfontosabbak:

• A derékszögű könyökök helyett a dugulás megelőzése szempontjából hasznosabbak a lágy ívelések. A 90 fokos részeken ugyanis könnyebben akadnak fenn a dugulást okozó hordalékok.

• Az illeszkedésért felelős gumigyűrűket pontosan kell felhelyezni, mivel az itt-ott kiálló részek megfoghatják a szennyeződéseket.

• A csatornát körülölelő talajnál ügyelni kell a minőségre. A puha, homokos talajban gyorsan megsüllyedhet a rendszer.

• A növényzet átvizsgálása szintén nagyon fontos. A telepítéskor fel kell mérni a csatorna környékén található fák, illetve bokrok elhelyezkedését, hiszen a növekvő gyökérzet súlyos károkat tehet a csövekben.

Segítség a bajban

Ha makacs dugulással küzd, ne várjon tovább! Cégünk 30 éves munkatapasztalattal és a legmodernebb gép felszereléssel áll az Ön rendelkezésére. Vegye igénybe szolgáltatásainkat és legyen újra tiszta minden lefolyója!