Kevés kellemetlenebb jelenség létezik lakásunkban a mindent átható csatornaszagnál. Mivel senki sem szeret állandó bűzben élni, ezért mielőbb szeretnénk megoldást találni. Habár rendszerint a legegyszerűbb okra, a csatorna eldugulására gyanakszunk, sokszor azonban a probléma a szennyvízhálózat tervezéséből, valamint kivitelezéséből adódik. Következésképpen előfordulhat, hogy a csatorna tisztítása után is marad a bűz a lakásban.

Kéretlen szagok

Nem is gondolnánk, de az életünket megkeserítő csatornaszag okai legtöbbször a csatorna tervezésének illetve kivitelezésének hiányosságaira vezethetők vissza. Ha a munkák során félrecsúszik valamelyik gumitömítés, netán be sem kerül a tömítés a helyére, akkor a csövek illeszkedéseinél hézagok lesznek. Ami különösen a mostani, őszi esős időszakban okozhat problémát. Ilyenkor egy-egy kiadósabb zápos vagy zivatar után az utcai gerincvezetékben található iszap felkeveredik, így orrfacsaró bűze máris otthonunkban jelentkezik. A tömítés hiánya ugyanis nem akadályozza a víz zavartalan lefolyását, ámde a rossz illesztéseken keresztül a felszabaduló gázok könnyedén beszökhetnek a lakásba.

A légbeszívó szelep sokat segíthet!

Ha rosszul tervezték meg a csatornát, akkor a csatorna tisztítása, sőt még a nagy mennyiségű víz leeresztése is „szagproblémákat” okozhat. A lezúduló víztömeg vákuumot okozhat, amely képes kiszippantani a vizet a bűzelzáró közegekből, vagyis a szifonokból, padlóösszefolyókból.

Ilyenkor a légbeszívó szelep a megoldás, amely segíthet kiegyenlíteni a csőben fellépő vákuumot. Sok esetben azonban előfordul, hogy „elfelejtik” beépíteni ezt a hasznos alkatrészt. Pedig mindössze pár ezer forintba kerülne, hogy a kéretlen szagok ne keserítsék meg mindennapjainkat. Ha tehát észrevesszük, hogy hiányzik a légelszívó szelep, akkor még utólag is érdemes lehet beépítenünk. (A szelep hiányára nem csak a folyamatos csatornaszag utalhat, hanem az is, hogyha a konyha, a fürdőszoba vagy a vécé környékén folyamatosan bugyborékoló hangot hallunk.) Természetesen ezt követően ne feledkezzünk meg a szelep rendszeres karbantartásáról sem, amelyet az eszköz szétszerelése után puha ronggyal végezhetünk. Mindenképpen kerüljük a szelep vegyszerrel, a zsírral, valamint az egyéb kenőanyagokkal való „karbantartását”, hiszen ezzel csak megrövidítjük az alkatrész élettartamát.

Egy jó bűzelzáró kincset érhet!

Másik fontos védekező eszköz a szagok ellen a bűzelzáró szelep, amelynek felszerelése és összerakása során számos hibát szoktak elkövetni. Például, ha a kézmosónál túl rövidre vágják a flexibilis szifoncsövet, vagy a – padlóösszefolyó esetében – elfelejtik a bűzelzáró dugót vagy pipát visszaszerelni a berendezésre. Különösen a vécéknél gyakori, hogy kiszárad a bűzelzáró rész, amely szintén oka lehet a szagoknak. Érdemes ezeket a problémákat mielőbb, szakember segítségével orvosolnunk, hiszen az utóbbi jelenség akár a fajansz repedésére is utalhat!

A megfelelő higiénia már fél siker!

Természetesen nem csak a kivitelezés, hanem az elégtelen higiénia is lehet oka a szagoknak. Mivel a padlóösszefolyónál, a mosogatóban, sőt a mosógépben levő lerakódások, maradványok is orrfacsaró illatokat áraszthatnak magukból, ezért ezeknek a berendezéseknek a rendszeres tisztítása alapvető fontossággal bír. Célszerű legalább 1-2 havonta kitisztítani ezeket, amelyhez a forró vizet és némi esetet használhatunk.

Mindenképpen hívjunk szakmai segítséget!

Ahogyan láthattunk, a kellemetlen csatornaszagnak számos oka lehet. Ebből következik, hogy a munkavégzés kezdetekor nem lehet megmondani, hogy meddig is tart felderíteni a bűz forrását. Lehet, hogy 5 perc alatt megoldódik a probléma, ám az is előfordulhat, hogy napokig kell keresni a szagot kiváltó okot. Ilyenkor nem árt némi szerencse is, hiszen ha a szakember gyakorlott szeme megtalálja a csővezeték problémás pontjait, akkor megmenekülhetünk a több tízezer forintos költségekkel járó bontási munkáktól.

Hívjon, ha kérdése van, Magyar Endre 06/20/318-1614

www.magyarendre.hu

Originally posted 2016-06-06 14:24:50.